Szerzői joggal kapcsolatos szabályok
A szerzői jog fogalma
A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás – függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg – szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szerzői joggal kapcsolatos alapvető szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) tartalmazza, de számos egyéb jogszabály 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről; 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról; 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól] is rendelkezik szerzői jogot érintő kérdésekről.
A szerzői jog jogosultja
A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Ha a művet több szerző közösen alkotta, a szerzők együttesen gyakorolhatják jogaikat, kivéve, ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók: ilyenkor a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók (összekapcsolt mű [Szjt. 5. §]); az ilyen közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához azonban az eredeti mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Ha a közösen létrehozott műben az egyes szerzők jogait külön-külön nem lehet meghatározni (együttesen létrehozott mű [Szjt. 6. §]), a szerzői jog a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot illeti meg, amely kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Az olyan gyűjteményre, amely tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése folytán egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű [Szjt. 7. §]) a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg.
A szerzői jog keletkezése, a jogok átruházhatósága
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttének pillanatától illeti meg a szerzőt, anélkül, hogy ehhez bármiféle hatósági bejelentésre, regisztrálásra – és ehhez kapcsolódóan díjfizetésre – szükség lenne.
A szerző személyhez fűződő jogosultságai [Szjt. II. Fejezet, 10-15. §§-ok] nem ruházhatók át. Alapszabályként a vagyoni jogok [Szjt. III. Fejezet, 16-31. §§-ok] átruházását sem engedi meg a törvény, azonban a vagyoni jogok örökölhetőek és bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben lehetőség van átruházásukra is. A törvény megengedi a számítógépi programokra [Szjt. 58. §], az adatbázisokra [Szjt. 61. §], valamint a reklámozás céljából megrendelt művekre [Szjt. 63. §] vonatkozó vagyoni jogok átruházását; a filmalkotások [Szjt. 66. §] esetében pedig a törvény vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a megfilmesítési szerződés alapján a szerző a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot az előállítóra ruházza át.
A vagyoni jogok a törvény erejénél fogva átszállnak a munkáltatóra, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A törvény speciális szabályokat ír elő ilyen esetekben a szerzőt megillető díjjogosultságra, valamint a személyhez fűződő jogok gyakorlására.
Felhasználási szerződések
A jogosult felhasználási szerződés alapján engedélyt adhat művének – díjfizetés ellenében történő – felhasználására. A felhasználási szerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a szerzői jogi törvény tartalmazza [Szjt. V. Fejezet, 42-57. §§-ok]. A törvény külön szerződéstípusként szabályozza többek között a kiadói, a szoftver- és a filmalkotásokra vonatkozó felhasználási szerződéseket. A szerzői jogi szabályok mellett alkalmazni kell a felhasználási szerződésekre is a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait [az 1959. évi IV. törvény 198-364. §§-ok].
forrás: http://www.hpo.hu Magyar Szabadalmi Hivatal
A „www.erintesvedelem.hu” oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, annak szerkezete, képei, fogalmazása amennyiben nem más szerző hivatkozásai, felhasználni csak a tulajdonos írásbeli engedélyével lehet.
© Bánfi Krisztián 2003. erintesvedelem.hu
