A szerzõi jog fogalma
A szerzõi jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzõi mûvek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységbõl fakadó, az irodalom, a tudomány és a mûvészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen mûtípusban testesül meg - szerzõinek és az ún. szerzõi joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szerzõi joggal kapcsolatos alapvetõ szabályokat a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) tartalmazza, de számos egyéb jogszabály [156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzõi Jogi Szakértõ Testület szervezetérõl és mûködésérõl; 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról; 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet a szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ egyesületek nyilvántartásának szabályairól] is rendelkezik szerzõi jogot érintõ kérdésekrõl.A szerzõi jog jogosultja
A szerzõi jog azt illeti meg, aki a mûvet megalkotta. Ha a mûvet több szerzõ közösen alkotta, a szerzõk együttesen gyakorolhatják jogaikat, kivéve, ha a közös mû részei önállóan is felhasználhatók: ilyenkor a saját rész tekintetében a szerzõi jogok önállóan gyakorolhatók (összekapcsolt mû [Szjt. 5. §]); az ilyen közös mû valamely részének más mûvel való összekapcsolásához azonban az eredeti mû valamennyi szerzõjének hozzájárulása szükséges. Ha a közösen létrehozott mûben az egyes szerzõk jogait külön-külön nem lehet meghatározni (együttesen létrehozott mû [Szjt. 6. §]), a szerzõi jog a szerzõk jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot illeti meg, amely kezdeményezésére és irányításával a mûvet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Az olyan gyûjteményre, amely tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése folytán egyéni, eredeti jellegû (gyûjteményes mû [Szjt. 7. §]) a szerzõi jog a szerkesztõt illeti meg.A szerzõi jog keletkezése, a jogok átruházhatósága
A szerzõi jogi védelem a mû létrejöttének pillanatától illeti meg a szerzõt, anélkül, hogy ehhez bármiféle hatósági bejelentésre, regisztrálásra - és ehhez kapcsolódóan díjfizetésre - szükség lenne.A szerzõ személyhez fûzõdõ jogosultságai [Szjt. II. Fejezet, 10-15. §§-ok] nem ruházhatók át. Alapszabályként a vagyoni jogok [Szjt. III. Fejezet, 16-31. §§-ok] átruházását sem engedi meg a törvény, azonban a vagyoni jogok örökölhetõek és bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben lehetõség van átruházásukra is. A törvény megengedi a számítógépi programokra [Szjt. 58. §], az adatbázisokra [Szjt. 61. §], valamint a reklámozás céljából megrendelt mûvekre [Szjt. 63. §] vonatkozó vagyoni jogok átruházását; a filmalkotások [Szjt. 66. §] esetében pedig a törvény vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a megfilmesítési szerzõdés alapján a szerzõ a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot az elõállítóra ruházza át.
A vagyoni jogok a törvény erejénél fogva átszállnak a munkáltatóra, ha a mû elkészítése a szerzõ munkaviszonyból folyó kötelessége. A törvény speciális szabályokat ír elõ ilyen esetekben a szerzõt megilletõ díjjogosultságra, valamint a személyhez fûzõdõ jogok gyakorlására.
Felhasználási szerzõdésekA jogosult felhasználási szerzõdés alapján engedélyt adhat mûvének - díjfizetés ellenében történõ - felhasználására. A felhasználási szerzõdésekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a szerzõi jogi törvény tartalmazza [Szjt. V. Fejezet, 42-57. §§-ok]. A törvény külön szerzõdéstípusként szabályozza többek között a kiadói, a szoftver- és a filmalkotásokra vonatkozó felhasználási szerzõdéseket. A szerzõi jogi szabályok mellett alkalmazni kell a felhasználási szerzõdésekre is a Polgári Törvénykönyvnek a szerzõdésekre vonatkozó általános szabályait [az 1959. évi IV. törvény 198-364. §§-ok].
A "www.erintesvedelem.hu" oldal tartalma szerzõi jogédelem alatt áll, annak szerkezete, képei, fogalmazása amennyiben nem más szerző hivatkozásai, felhasználni csak a tulajdonos irásbeli engedélyével lehet.
© Bánfi Krisztián 2003. http://www.erintesvedelem.hu